Iratok hiteles fordítása külföldi munkavállaláshoz és tanuláshoz

Napjainkban számos remek lehetőség kínálkozik, hogy külföldön tanuljunk és szélesítsük ismereteinket, tökéletesítsük nyelvtudásunkat, valamint igen sokan próbálnak szerencsét munkavállalás céljából más-más országokban, Debrecen német fordítás. Azonban minden esetben szükséges, hogy a megfelelő iratokat és dokumentumokat mellékeljük jelentkezésünkkor, pl. hitelesen fordított bizonyítványunkat is. Hiteles fordításról akkor beszélünk, ha egy fordítás eredeti szöveggel való egyezőségét az arra jogosult egyén vagy szervezet külön záradékkal tanúsítja. Ez olyan formában történik, hogy az eredeti szöveget, a fordítást, és a kettő egyezőségéről szóló záradékot összefűzik, lepecsételik és aláírják.

Az explicitáció

Az explicitáció olyan fordítási művelet, amelynek során a fordító nyíltabban, világosabban, esetleg több szóval fejez ki valamit a célnyelvi szövegben, mint ahogy azt a forrásnyelvi szöveg szerzője tette. Kétségkívül vannak olyan esetek, amikor az explicitáció a fordítás folyamán elkerülhetetlen, a fordítónak nincs választási lehetősége, ha nem végzi el az explicitációt, nem kap helyes célnyelvi mondatot német fordítás Debrecen. Vagyis az explicitáció gyakran kötelező fordítási művelet, amelyre a nyelvek morfológiai, szintaktikai és szemantikai rendszerének különbségei miatt van szükség. A kötelező explicitáció megnyilvánulhat bizonyos grammatikai vagy lexikai elemek konkretizálásában, felbontásában vagy betoldásában.

 Magyar fordítástudomány a 19. században

A 19. századi gondolkodókat nem a fordításnak mint jelenségnek a minél alaposabb, minél egzaktabb leírása foglalkoztatta, inkább bizonyos fordítói elvek megfogalmazására törekedtek. Amit ma, a 20. század második felében fordítástudománynak, fordításelméletnek nevezünk (vö.: sience of translation, theory of translation, Übersetzungswissenschaft, Translationswissenschaft, tyeorija perevoda, nauka o perevogye, perevodovegyenyije stb.), az elsősorban nyelvészeti diszciplína, melynek célja a fordítás folyamatának nyelvészeti leírása, az egyik nyelvről a másikra való átlépés folyamatának nyelvészeti modellálása, német fordítás Debrecen. Napjaink fordítástudománya elsősorban leíró és nem előíró. Deskriptív és nem preskriptív. Napjaink fordítástudománya kerüli az értékelést, míg a 19. századi írókat, kritikusokat elsősorban az foglalkoztatta, milyennek kell lennie a jó fordításnak. Általánosítási törekvéseiket nem az vezérelte, hogy minél többet tudjunk meg a fordítás folyamatáról, hanem az, hogy minél több művet fordítsanak le idegen nyelvekből magyarra, ezt minél jobb színvonalon tegyék, s ezáltal gazdagodjék a magyar nyelv és a magyar kultúra.(Forrás)

A fordító szerepe és felelőssége

Egy felmérés alapján a jogi szövegek fordítói között egyaránt találunk jogász, illetve nem jogász végzettséggel rendelkező fordítókat, és Magyarországon inkább az utóbbi kategória képviselői végzik az ilyen típusú szövegek főként magyarról idegen nyelvre történő fordítását. Ez a gyakorlat azért tűnik szakmailag is elfogadhatónak, mert ahogyan a Magyar Fordítóirodák Egyesületének meghatározásából is kiderül, a szerződésszövegeket fordító feladata abban rejlik, hogy a forrásszöveget egy másik nyelvre és nem egy másik jogrendszerre fordítsa, német fordítás. Vagyis a szakfordító feladata, hogy nyelvi átváltási műveletek segítségével koherens szöveget hozzon létre az adott célnyelven a forrásnyelvi szöveg tartalmi elemeinek és kommunikatív funkciójának megőrzésével, az egyértelmű beazonosítás miatt „tükörszerű” elrendezésben.

Fordítás és norma

Míg a fordításról való gondolkodás több száz éven át egyfajta normativitás jellemezte (irányt mutatni a fordítóknak), addig a XX. század 2. felében kibontakozó nyelvészeti fordításelmélet szigorúan leíró szemlélet képviselt. Hívei határozottan elzárkóztak a fordítások értékelésétől, ezt nem tartották feladatuknak; mindent fordításként fogadtak el, amit a fordító annak szánt, és kizárólag ezeknek a szövegeknek a vizsgálata érdekelte őket. Az viszont ellentmond a józan észnek, ha azt feltételezzük, hogy minden fordítás úgy jó, ahogy van. A fordítás jellegzetesen nyilvános nyelvhasználat, tehát a szöveg létrehozójának emelt szintű elvárásoknak kell megfelelnie a szöveg érthetőségével és formai helyességével, illetve elfogadhatóságával kapcsolatban. Ha a megrendelő tudományosan, leíró szemlélettel közelítené meg a fordítást, bármilyen érthetetlen, hasznavehetetlen fordítást kapna is a pénzéért, el kellene azt fogadnia, német fordítás Debrecen.

 Mi is az innovatív fordítási technika?

Gépi fordítómotorokkal lefordítják a kívánt idegen nyelvre a szöveget, majd nyelvi lektorok hozzáteszik emberi szakértelmüket, és korrigálják a szöveget a pontos mondanivaló és a célnyelv kulturális és nyelvi sajátosságai szerint. Ez a megoldás olyan esetekben ideális, ahol a cél nem a tökéletes nyelvi pontosság, hanem a szöveg lényegének, mondanivalójának átültetése minél olcsóbban és gyorsabban. A német fordítás Debrecen így lényegesen kevesebb idő alatt, extra gyorsasággal, és mégis érthetően készül el.

Fordítói kompetenciák

A laikusok sokszor úgy gondolják, hogy ha valaki kétnyelvű, abból egyenesen következik, hogy fordítani is tud. Sajnos ez nem így van: a nyelvek közötti írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés képessége nem automatikus következménye az idegennyelv-tudásnak, hanem olyan komplex készség, melyet tudatosan lehet és kell fejleszteni. A szövegfordítás olyan lexikális, stilisztikai és pragmatikai problémák elé állítja a fordítót, melyek megoldása meghaladja a klasszikus készségeket (beszédkészség, beszédértés, íráskészség, írásértés), és nem egyszerűen csupán magas szintű nyelvismereteket feltételez. Fordítói kompetencián a fordításhoz szükséges ismeretek és készségek összességét, és azok kreatív alkalmazását értjük. Azt illetően, hogy ezek pontosan miként szerezhetők meg, és milyen komponensekből állnak, a vélemények megoszlanak, német fordítás Debrecen.

A fordítói memória

A fordító két nyelvű nyelvtudásán kívül legfontosabb személyes, szellemi képessége az átlagosnál rendszerint nagyobb rövidtávú memória, amelynek segítségével az ahhoz szükséges ideig meg tudja jegyezni a hallott vagy olvasott fordítandó egységet, hogy gondolatilag, majd valamilyen megosztható kommunikációs eszközzel produkálja a szükséges eredményt. Mindez a hivatásos vagy képzett fordítóknál másodpercek alatt zajlik, mely idő még aszerint is alakul, hogy kinek mekkora a gyakorlata, illetve milyen fokú a nyelvtudása, német fordítás. A gyakorlás révén a sebesség és a fordítási művelet tárgyát képező egység mérete egyre nő, míg elérheti a három-hat közvetlen emlékezetben tartott egységet, és a folyamatos input melletti folyamatos szóbeli fordítás teljesítményt. (forrás)

A tudástranszfer

Napjaink tudományos és technológiai fejlődése eredményeként folyamatosan bővülnek az egyes szakterületeken szerzett ismeretek, és egyre gyorsabbá válik ezeknek az ismereteknek az átadása, a tudástranszfer. A tudástranszferbe n kiemelt szerepet tölt be a terminológia és a fordítás. A terminológia az ismeretek, a szakmai tartalmak hordozójaként játszik nagy szerepet, a fordítás pedig lehetővé teszi azt, hogy e szakmai tartalmak egyik nyelvi közösségből a másikba kerüljenek. Ha a fordítás révén a terminológia helytelenül vagy pontatlanul kerül a másik nyelvi közösségbe, akkor sérül a szakmai kommunikáció, és ezzel a tudástranszfer, Debrecen német fordítás. A terminológia fordításának jelentősége és a fordítónak a szakmai tartalmak közvetítésében betöltött szerepe a gyakorlatban tehát vitathatatlan. Felmerül azonban a kérdés, hogy e két terület összekapcsolódása mennyiben jelenik meg a fordítással és a terminológiával kapcsolatos elméleti, tudományos gondolkodásban. (forrás)

Fordítási terminológia

A fordítás minőségének egyik ismérve a terminológia egységessége. Ennek biztosítása különösen a nagyobb terjedelmű, illetve a több fordító által készített fordításoknál okoz gondot. Ilyen esetekben már a fordítás előkészítő szakaszában célszerű összegyűjteni a szövegben található szakkifejezéseket. A munka jellegétől és szervezési módjától függően ezután többféle út járható, német fordítás Debrecen.
 

Fakultatív explicitáció

Fakultatív explicitációról akkor beszélünk, ha a fordító akkor is helyes célnyelvi mondatot kapna ugyan, ha nem végezné el az explicitációt, a célnyelvi szöveg egésze azonban nem simulna bele teljes mértékben a célnyelvi szokásos nyelvhasználatba, érezhető lenne rajta, hogy fordítás. A fakultatív explicitációk nem a nyelvek rendszerbeli különbségeivel, hanem a nyelvhasználati különbségekkel, valamint az egyes beszélt illetve írott nyelvi műfajokra jellemző stilisztikai preferenciákkal magyarázhatók, német fordítás.

Formai elrendezés és grafikai megjelenés

A fordítás formai elrendezése és grafikai megjelenése a lehető legpontosabban hasonlítson a forrásszövegére, mert ez jelentősen megkönnyíti a forrásszöveg és a fordítás összevetését. Elkerülhetetlenül szükséges nagyobb eltérések esetén megfelelő utalásokat (például jobbra fent, a bal szélen, függőlegesen stb.) kell elhelyezni, német fordítás Debrecen. Többoldalas, nem folyamatos szövegű okiratok (például egyetemi leckekönyvek, tengerészek munkakönyvei stb.) esetén az adott szöveg előtt meg kell adni a forrásszöveg megfelelő oldalszámát. Nyomtatványok, űrlapok fordítása esetén az üres oszlopokat például „a ford. megjegyz.: nincsenek bejegyzések” szavakkal vagy zárójelbe tett kiegészítéssel: „(……)” kell jelölni. A forrásszövegben a - - - sorkitöltő jelekkel lezárt sorokat a fordításban is ennek megfelelően kell lezárni.

Mi a forrásszöveg és a célszöveg?

A fordítás ugyan olyan szakterület, mint bármelyik más szakma, így rendelkezik sajátos terminológiával, melynek ismerete fontos lehet, ha Ön egy fordítás elvégeztetését szeretné megrendelni. Éppen ezért az árajánlatok összehasonlítása előtt elengedhetetlen az alábbi fordítással kapcsolatos alapfogalmak ismerete: A forrás (forrásnyelv, forrásszöveg) azt a nyelvet jelöli, melyről az eredeti dokumentum lefordításra kerül, míg a célnyelv, célszöveg a lefordított anyagra vonatkozik. Német levél magyarra történő lefordítása esetén a német a forrásnyelv, és magyar a célnyelv, német fordítás Debrecen.

Fordítási minőség

Szinte nincs olyan fordítóiroda, amely a megrendelőknek szánt marketinganyagokban ne nagybetűs büszkeséggel hirdetné magáról annak fontosságát, hogy megrendelőit napról napra a legfantasztikusabb minőséggel kényezteti. A fordítási minőség, illetve annak biztosítása, fejlesztése kulcskérdés a fordítóirodák gyakorlatában. A megrendelők túlnyomó része nem vet be szofisztikált eszközöket a fordítási minőség mérésére. Egyszerűen a szöveget elolvasva, a szubjektív megérzésére hagyatkozva hozza meg ítéletét egy-egy fordítás használhatóságáról, Debrecen német fordítás. Ezt a döntést több tényező is befolyásolja, melyek közül természetesen a leglényegesebb faktor, hogy az elkészült szöveg megfelel-e az adott célnak. A megrendelőknek nincs is szükségük arra, hogy ennél árnyaltabb véleményt formáljanak egy fordításról. Nekik egyetlen dolog fontos: minden alkalommal olyan anyagot kapjanak vissza, amelyet megfelelőnek ítélnek az adott célra.

Fordíthatóság, fordíthatatlanság – a nyelv és a valóság viszonya

Előfordulhat, hogy az egyik szónak nincs párja, lexikai megfelelője a másik nyelvben. Ez attól is függ, a népek mennyire vannak egymással kapcsolatban, mennyire távoliak. Az egyes nyelvcsaládok, népcsoportok ugyanis más-más szavakat, fogalmakat tartanak fontosnak. Például az eszkimóknak sok szavuk van az egyes hófajtákra, az argentínoknak a lószínre, az oroszoknak a különböző halakra, az olaszoknak a tésztákra, az angoloknak a teára, az időjárásra, a hajózásra stb. Ez a kapcsolat lehet egy- vagy kétirányú. Tehát a fordító két nyelv, két kultúra, két társadalom között közvetít. A fordításelmélet interdiszciplináris tudomány, német fordítás Debrecen.

A németalföldi nyelvjárások

A belga-holland államhatár nem jelent nyelvjáráshatárt. A németalföldi nyelvjárások nem különülnek el egymástól élesen, gyakran egymásba folynak. A modern dialektológusok a nyelvjárásokat a kiejtésben”, alaktani, mondatszerkezeti és szókincsbeli egyezések és eltérések alapján osztályozzák. A. Weijnen a fő csoportokat semleges megnevezésekkel látja el, német fordítás Debrecen.

Német nyelvjárások

A német nyelvterületen a földrajzi és történelmi tagoltság miatt számos, egymástól eltérő nyelvjárás él, de az egységes nemzeti nyelv kialakítására irányuló törekvés már a XIV. századtól jelentkezett. Így jött létre északon a XIV-XV. században a Hanza nyelve, amelyet a kereskedők levelezésükben használtak. A nyelvterület középső részén a felsőszász kancelláriák alakítottak ki írásbeli használatra egységes nyelvet a Lipcse-Meißen-Drezda térségben kialakul közép-kelet-német nyelvjárás alapján. Ezt a nyelvet vette alapul Luther Márton is bibliafordításához. A fordítás a könyvnyomtatás feltalálásával eljutott mindenhová a német nyelvterületen, és elősegítette az egységes irodalmi nyelv elterjedését, német fordítás.

Más nyelvek hatása a németalföldire

Közismert tény, hogy a németalföldi nyelv más nyelvek hatása alá került, és jelenleg is érvényesülnek benne ilyen hatások. Ennek oka többek között a németalföldi nyelvterület központi fekvése a francia, az angol és a német nyelvterületek között, a Brugge-ből, Antwerpenből, Rotterdamból, Amszterdamból kiinduló élénk, nemzetközi, kereskedelmi kapcsolatok, a minden világrészre kiterjedő gyarmatosító múlt, valamint a spanyolok, osztrákok, németek, franciák és angolszászok fegyveres jelenléte. Az idegennyelvi hatást a legkönnyebben a szókincsben érhetjük tetten, német fordítás Debrecen.

A németalföldi nyelv

A germán nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Időszámításunk előtt több évszázaddal alakultak ki a germán nyelvek sajátosságai, német fordítás Debrecen. A germán nyelvcsoporton belül időszámításunk után 400 előtt újabb differenciálódás következett be. Három nagy alcsoport jött létre: a skandináv vagy északi germán, a nyugati-germán és a keleti-germán nyelvek. A nyugati-germán csoporton belül megkülönböztethető egyfelől az ingveon, másfelől a kontinentális germán: ez utóbbiból alakult ki a németalföldi, a mai alnémet és a német nyelv.

A németalföldi és a német nyelv

A németalföldi nyelv a germán nyelvcsaládhoz tartozik, akárcsak a német, az angol és a skandináv nyelvek. Akkor beszélünk nyelvcsaládról, ha történelmi rokonságról van szó. Az ilyen rokonság a nyelvek közötti rendszeres egybeesésekből derül ki, például a hangok vonatkozásában. A németalföldi nyelv következetesen fonetikus írásmódja nagymértékben megnövelné az írásjegyek számát és feleslegesen bonyolítaná az írásképet. A németalföldi nyelvben huszonhat betű jelöl körülbelül negyven hangot. Ugyanakkor van néhány helyesírási alapelv, mely kiegészíti és korlátozza egymást, német fordítás Debrecen.

A német nyelv története

Történetileg a német nyelvek (nyelvjárások) két nagy csoportra oszthatók: felnémet nyelvjárásokra ill. alnémet nyelvjárásokra. A felnémet nyelvjárások közé mindazok a germán nyelvjárások tartoznak, amelyekre a korai középkorban hatással volt a 2. vagy ófelnémet hangeltolódás: ilyen egyrészt az alemann, a bajor, a keleti, a rajnai és a középső frank, másrészt a középnémet nyelvjárások. A két csoportot gyakran két külön dialektusra osztják: szűkebb értelemben vett felnémetre és középnémetre. Azokat a kontinentális nyugati germán nyelvjárásokat, amelyek nem vagy csak csekély mértékben vettek részt a 2. hangeltolódásban, az alnémet nyelvjárások közé soroljuk: például (alsószász, alsófrank), német fordítás Debrecen.

Fordítás- és tolmácsolás

A kiváló fordítás, vagy a professzionális tolmácsolás nem csak attól függ, hogy a fordító milyen szinten beszéli az adott nyelvet, német fordítás. Nagyon sok múlik azon is, hogy mely háttérismeretekkel rendelkezik, mennyire jártas az adott szakterületen és a szakmai kompetencia-szintjétől is. A fordítás és tolmácsolás ugyanis nem azt jelenti, hogy információkat ültetünk át az egyik nyelvről a másikra, hanem sokkal inkább azt, hogy a forrásnyelv stílusában közvetítjük az írott szöveg, illetve az elmondottak tartalmát. Ezen kívül természetesen a vállalati terminológia és az adott célpiac jellemzőinek ismerete is rendkívül fontos.

A fordítás kérdésköre

A fordítás napjaink egyik legkedveltebb és legtöbbet használt fogalma. A fordítás fogalmát többféleképpen is értelmezhetjük, annak függvényében, hogy mire irányul, hogy mit akarunk fordítani: saját gondolatainkat, szöveget, kultúrát. A fordítással és annak különböző aspektusaival – nyelvészeti, kommunikációelméleti, szemiotikai, kulturális, pragmatikai, irodalmi, kognitív, pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai, hermeneutikai, stilisztikai, módszertani stb. – könyvtárnyi irodalom foglalkozik. Alig találni olyan szerzőt, aki ne próbálná „definiálni” a fordítást, ne kísérelné meg valamiképpen leírni a fordítási folyamatot.